25.Irány Amerika!!

*2 hét múlva*
-Srácok,le fogjuk késni a repcsiiiiiiiiiiiit!-kiáltottam,miközben a srácok előtt szaladtam a becsekkolásért.
-Jó,jó!-futottak utánam.Anya már beállt nekünk a sorba.A fiúk beértek,gyorsan felmutatták egyenként az útlevelüket.
-Kérem a New Yorkba tartó utasainkat,hogy szálljanak be a repülőgépbe,mert 10 perc múlv indul!-a srácokkal leadtuk az óriási bőröndjeinket,amjd gyorsan végigszaladtunk a repcsibe vezető "folyosón",és elfoglaltuk helyeinket:én Louival ültem,Harry Liammel,Zayn Naillal,anya pedig egyedül ült.
-Nagyon izgultok,srácok?-Liamet azonnal elnyomta az álom,így csak Harry tudott nekem válaszolni:
-Nem.Majd mikor megérkezünk.-mosolyodott el,majd Liam arcát kezdte el piszkálni,én pedig visszafordultam Loui felé.
-Kérjük utasainkat,hogy csatolják be biztonsági öveiket,mert a repülő azonnal felszáll!-furcsa érzés volt itthagyni Londont,már egészen megkedveltem,de gondolom a srácoknak még nehezebb volt:ők itt születtek,míg én végülis most repülök vissza egy hónapra a szülőhazámba.
-Sziasztok!Kértek valamit?-lépett hozzánk a szőke
-Heló!Ash,kérsz valamit?-fordult felém Louis.
-Anyaaaa!Vennél kérlek nekem egy narancslevet?-kiáltottam hátra.
-Ashley,kérlek,ne hülyéskedj!Egy narancslevet és egy Colat szeretnék.-pillantott Louis a nő felé.
-Rendben!-odaadta nekünk a kért italunkat,majd kifizette,és ment tovább Harryékhez.
A repülőút természetesen nem zajlott zökkenőmentesen:Zayn Vas happenin? feliratot firkált arra az ablakra,amelyik mellett ült,Niall összeveszett az egyik középkorú pasassal,aki megjegyzést tett a magasságára(mondjuk,Niall jogosan lett mérges a pasasra,mégis milyen alapon szólt hozzá??),Louisnál eltört a mécses,mert eszébe jutott,hogy csak a bőröndjében van répa,és Harryvel negyed óráig csitítgattuk,anya pedig rosszul lett.
*A repülőút végén,a New York-i repülőtéren*
Anyával a srácok előtt szaladtam ki a friss levegőre,mert eléggé rosszul nézett ki.Harryék elhozták az én bőröndömet is.
-Katy,jobban vagy?-kérdezték.
-Köszi,srácok,már igen.Na,most szállodába megyünk,aztán rögtön koncert,vagy pihenhetünk is egy kicsit,mert elfáradtam.-hadarta el anya.
-Igen.Elfoglaljuk a szállodai szobákat,és ma még nem lesz koncert(délután öt volt),és ha megengeded,esetleg elvinnénk Asht egy városnéző útra.
-Persze,persze,én majd alszok egy jót.-tíz percen belül megpillantottunk egy taxit,amin egy tábla hirdette a nevünket.
-Sziasztok,srácok!-pattant ki belőle Paul.
-Ó,Paul,te mióta vagy itt?-ugrottak rá a srácok.
-Pár napja.Elrendeztem a szállodai szobákat,és körülnéztem a városban.Nagyon baró!Szóval,a következő egy hétben New Yorkban fogtok koncertezni,minden nap lesz fellépésetek,egyik reggel be fogtok menni egy talk showba,majd megyünk Syedneybe,Birminghambe,Los Angelesbe-itt a srácok üdvrivalgásban törtek ki-,Seattle-be,Bostonba,majd levezetésképpen Chicagoba.
-Jesszusom,srácok,ezt nem biztos,hogy ki fogom bírni.-jelentette ki anyu.
-Anya,kérlek,ha te hazamész,nekem is kell.
-Hölgyem,minden városban a lehető legjobb szállodába foglaltam szobákat,a hölgyeknek természetesen külön,teljes ellátással,igényelhet masszást,különböző arcpakolásokat...
-Paul,Paul,tegeződjünk.Nagyon szépen köszönöm,hogy ennyit teszel értünk.Ashley,nyugi,ki fogom bírni.
-Köszi.Neked is,Paul.
-Na,srácok,beszállás!-beraktuk a bőröndjeinket a csomagtartóba,majd beszálltunk a sárga taxiba
Fél órás utunk után a taxis kitett minket a Hilton előtt...