30. Palacsintázás

Jó olvasást*-*

*Ash szemszöge*

Ashley,éhes vagyoooook!-nyafogott nekem Niall.-Anyukád már készített nekem szendvicset,de az nem volt elég!-nem is Niall lenne,ha nem éheskedne.
-Rendben,rendben.Szólj a srácoknak is!Palacsintázni fogunk!-Niall elszaladt a fiúkért,akik fél percen belül ugráltak a lakosztályunk konyhájában.
-Ash,én kakaósat kérek!!-adta le rendelését Zayn.
-Srácok,srácok,még a tészta sincs meg!-Harry leült egy székre,Niall a vállamra hajtotta a fejét(?),és figyelte a palacsintakészítő folyamatot,a többiek pedig ordibálták nekem a kívánság listájukat.Nem igaz,hogy nem értik meg...Egyetlen egy szomorú arccal kellett szembenéznem:Louis ült a földön.Tegnap óta,akárhová megyünk,szinte tapintható a feszültség a srácok között.Gondolom,Louis elmesélte nekik,mi történt.Bevallom,nehéz volt tartóztatni magamat gyengéd öleléseitől és puha szájától.De azóta nem kaptam egyetlen egy levelet sem.A sajtó még nem vette észre,hogy külön vagyunk,a lesi fotósok pedig nem minket követnek.Szerencsére.
-Na,srácok,most mondjátok,ki mit kér!-mutattam a halomnyi palacsintára a tányéron.
-Sziasztok!-lépett be anyu a konyhába.-Ash,csináltál palacsintát?Ugye én is kaphatok??
-Nem,anya,készíts magadnak!-nevettem fel.-Na,mit kértek rá?-egyszerre négy srác ugrált mögöttem.Harry kapott egy nutellás,egy kakaós valamit egy lekvárost.Niall ötöt(!)evett meg,Zayn kettőt,Liam egyet,Louis pedig még mindig egy helyben ücsörgött.Anyunak adtam egy lekváros és egy kakaós palacsintát,majd mikor a srácok az asztalhoz ültek enni,lekuporodtam a srác mellé.
-Louis,van még három palacsinta,mit kérsz rájuk?-Louis szomorúan nézett rám.
-Tegyél rájuk lekvárt.-vonta meg a vállát.
-Rendben!-megkentem a palacsintákat lekvárral,majd visszaültem Louis mellé.
-Te nem eszel?-pillantott felém.
-Még nem vagyok éhes.Jó étvágyat!
-Köszönöm.-jóízűen beleharapott az első palacsintába.Mikor végzett reggelijével,megkérdeztem tőle:
-Loui,mi a baj?Nem tűnsz valami életvidámnak...
-Szerinted,Ashley?
-Louis,csak időre van szükségem.Amíg a rajongók úgy tudják,hogy szakítottunk,leszállnak rólam.
-De én nem bírom ki,Ash!Én szeretlek.-motyogta.
-Én is,Louis,nagyon.-szomorúan néztem rá,majd nyomtam egy puszit a homlokára.
-Ashley,délután kettőkor lesz koncert!Gyere el kééééééééééérlek!-könyörgött Liam.Próbáltak felvidítani minden apró dologgal:tudták,hogy nem jókedvből döntöttem így Louival kapcsolatban,ráadásul nagyon jó barátok vagyuk,szinte mintha testvérek lennénk.Van öt bátyám...akikre főzni kell.
-El,persze,ha ilyen szépen kéred!-Liam elégedetten elmosolyodott.
-Köszönjük a reggelit!-ölelt meg anya.A srácok is elmondták ugyan ezt,majd magunkra hagytak Louissal.
-Én is köszönöm,Ash.-tápászkodott fel a földről,majd elmosta a srácok tányérjait.-Nagyon finomak lettek,de komolyan.-időközben végzett a srácok tányérjaival,és visszament a szobámba,és a TV-t kezdte el kapcsolgatni.